A Magyar Nemzeti Múzeumot 1802-ben alapították. Ekkor adományozta Széchényi Ferenc gróf gazdag kézirat, térkép, rézmetszet, numizmatikai és kézirat gyűjteményét a nemzetnek egy olyan múzeum létrehozására, amely a magyar történelmet hivatott bemutatni. A Magyar Nemzeti Múzeum a kor egyik legismertebb építésze, Pollack Mihály tervei alapján 1837 és 1847 között neoklasszicista stílusban épült. Az épület letisztult, fehér homlokzata remekül beleillik a városképbe, a fákkal és bokrokkal körülölelt park a közeli egyetemek diákjainak kedvelt helye.
A Hősök terén, a Műcsarnokkal szemben található Szépművészeti Múzeum Magyarország alapításának 1000 éves évfordulója alkalmából megrendezett ünnepségsorozat részeként épült. A múzeum eklektikus-neoklasszicista stílusban készült 1900 és 1906 között, Schickedanz Albert és Herzog Fülöp, a Műcsarnok és Hősök tere építészeinek tervei alapján. Az épület főhomlokzati részéből előugró, központi helyet elfoglaló nyitott oszlopcsarnokhoz széles lépcsősor vezet fel. Ezt a korinthoszi oszlopcsarnokot elől timpanon zárja, amely sokalakos féldombormű kompozíciót foglal magába.
Készen állsz arra, hogy kényelmesen, röpke fél óra alatt felsétálj a Gellért-hegy tetejére? Ha igen, akkor 140 méterrel a város fölött, a hegy tetején található erődből, a Citadelláról az egyik legszebb kilátás tárul majd eléd Budapest belvárosára és megismerkedhetsz Budapest „sörnyitójával”, magával a Szabadság-szoborral, amely egy 14 méter magas női alak kezében pálmafaággal. Budapest első számú turisztikai látványosságai közé tartozik mindkettő, egyszerűen kihagyhatatlan.
|
Budapest mindig is a zsidó kultúra egyik központja volt. A II. Világháború előtt Budapest lakosságának több mint 20%-a volt zsidó. A Dohány Utcai Zsinagóga, amely a 7. kerületi egykori zsidónegyedben található, a maga 3000 férőhelyével Európában az első, a világon a második legnagyobb működő zsinagóga. A zsinagóga 1854 és 1859 között, bizánci és gótikus elemekkel tarkított, mór stílusban épült Ludwig Förster bécsi építész tervei alapján.
Az Iparművészeti Múzeum Art Nouveau stílusú épületét 1893 és 1896 között építették Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei alapján. Az épület Lechner építészeti stílusának az egyik legjellegzetesebb és legreprezentatívabb megtestesítője. A Zsolnay kerámiával borított színes kupola cserepei a hindu és az iszlám építészetet idézik fel és már messziről, szinte madártávlatból – ahogy maga az építész is megmagyarázza: „a madaraknak is van szeme” – vonzza ide a látogatókat.
A Schickedanz Albert tervei alapján eklektikus, neoklasszicista stílusban épült Műcsarnok a Szépművészeti Múzeummal szemközt található a Hősök terén. A 896-os Honfoglalás 1000 éves évfordulójának tiszteletére nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt, és az 1995-ben befejeződött nagyszabású rekonstrukció óta is töretlenül fogadja a hazai és külföldi kortárs képzőművészet iránt érdeklődőket. Különtermében 3D-s filmvetítések keretében mutatják be Magyarország természeti, építészeti és történelmi kincseit.
A tündérmesébe illő szépségű Vajdahunyadvárat az 1896-os millenniumi ünnepségek tiszteletére, ideiglenes jelleggel építették fel a budapesti Városligetben. Az volt a terv, hogy egy épületen belül mutassák be a Magyarországon létező különböző építészeti stílusokat. A nagy sikerre való tekintettel azonban tartós anyagokból, véglegesen is megépítették Alpár Ignác építész vezetésével 1907-ben. A Vajdahunyadvár különböző részei különböző magyar kastélyok, paloták, templomok és kolostorok másolatai.
|
|
|
|
|
|
1. oldal / 2 |